Ugye azt senki nem gondolta, hogy a vér csak úgy ott terem. Ismert, hogy a test sejtjei, szövetei osztódnak, elpusztulnak, helyüket új sejtek veszik át, időröl időre (egyesek a bűvös 7-es számra esküsznek) megújul az egész szervezet. Igen kedves olvasó, ha az a kérdés jutott eszedbe, hogy te nem is az vagy, aki 7 évvel ezelőtt több ok miatt is igazad lehet, nem csak személyiségünk formálódik, hanem sejtjeink is képződnek, osztódnak, élnek és elpusztulnak.

Vérképzés, vérképzőszervek. Ízlelgessük ezeket a szavakat. Tehát képződnek. Nade  hol, és miből? Itt rögtön el kell különíteni az intra- és extrauterin  (méhen belüli és kívüli) életet. Illetve némi különbség van a gyerekek és felnőttek vérképzésében is.

Kezdjük a megfoghatóbbal, a felnőttek (és a gyerekek) vérképzésével. A felnőttek és gyerekek vérképzőszerve egyaránt a vörös csontvelő (latin: medulla ossium rubra), ami gyermekkorban minden csont szivacsos állományában megtalálható, felnőtkorra helyét nagy kiterjedésben sárga csontvelő/=zsírvelő/ veszi át, ami viszont  zsírszövet lévén nem képez vérsejteket. Így fordulhaz elő, hogy egy 20 kg tömegű gyerekben és egy 80kg-os felnőttben körülbelül ugyanakkora tömegű (1,2-1,8kg!) vörös csontvelő van. Felnőtt korra szinte csak a lapos csontokban (csípőcsont, szegycsont, koponyacsontok), csigolyákban illetve a comb- és felkarcsont proximális (törzshöz közeli vég) részében marad vörös csontvelő. A Csontvelő a csontok szivacsos állományában helyezkedik el, vérrel jól ellátott. (Nade minek vérrel ellátni, ami gyártja a vért? A válasz egyszerű, mert a vér számos funkcióinak egyike a tápanyag és oxigén szállítás, így a már megtermelt vér szállítja a csontvelő működéshez szükséges oxigént, a vérsejtek "összerakásához szükséges vasat, B12 vitamint, fehérjéket és hasonló egyéb dolgokat.)

Mostmár tudjuk hol képződik a vér; nade miből: az emberi szervezet jolly-jokeréből őssejtből. (külön fejezetet szánok az őssejt témának)

A balra látható sematikus ábra mutatja be a vérképzést, az is látható rajta, hogy melyik fázis hol történik. A hemocytoblast felel itt meg a haemopoetikus őssejtnek.

A hogyan kérdésre hosszú, és bonyolult válasz van csak. Tömören megfogalmazva különböző citokinek és növekedési faktorok hatására alakulnak ki az egyes sejtsorok.

"Ínyenceknek", és mazohistáknak az egyes sejtvonalakról külön - külön is lesz szó.

A vérképzés a magzatokban  máshogy néz ki. Eleinte a magzati szikhólyag termeli a vérsejteket, majd a 10-12. héttől magzati máj, felelős a vérképzésért. Vérképző szerepe egészen a születésig fennmarad, bár jelentősége végül a méhen belüli élet  20-22. hetében el kezd csökkenni, a 36. hétre pedig gyakorlatilag teljesen jelentéktelenné válik a vörös csontvelői vérképzés beindulása miatt. (Időközben a magzati lép is jelentős szerepet játszik az embrionális vérképzésben.)

a fent látható kép szemlélteti a vérképzésért felelős szervek működését

        Egyértelmű, hogy a vér kering, de bármilyen meglepő, ez nem volt mindig egyértelmű, William Harveyt, egy a 16.-17. században élt angol orvost több atrocitás is ért azon kijelentéséért, hogy a vér kering, no persze nem ő volt az első, aki ezt gondolta, a spanyol Miguel Serveto és a Francia René Descartes (aki egy és ugyanaz az azzal a Descartestal akiről a Descartes-féle derékszögű koordinátarendszert elnevezték; az analitikus geometria atyjával)  gondolatait, fejlesztette tovább.

    William Harvey (1578-1657)

Talán az is rémlik mindenkinek, hogy vannak olyanok, hogy kisvérkör meg nagyvérkör, meg olyanok is, hogy artériák, vénák, és hajszálerek, és hogy a keringés motorja a szív. De az a rossz hírem van, hogy ez sem ennyire egyszerű. Ahhoz, hogy a vér keringjen kell szükséges, hogy a vér az érpályán belül folyékony maradjon (onnan kilépve viszont megalvadjon!). Ahhoz, hogy minden összeálljon, érinteni kell a vörösvértestek funkcióit, és a haemoglobin szerepét a gázcserében, illetve azt, hogy egyáltalán mi szükség van a gázcserére, és miért kell, hogy a vér keringjen. Azt, hogy a vérkeringés nem csupán egy hosszú cső, hanem 2 párhuzamosan, egymástól külön működő különböző rendszer. És a két különböző rendszeren belül is a vér megoszlik, és 100-300-500ml-ként a vér teljesen különböző útvonalakat tesz meg a szervezetben. Most lehet, hogy mind ez bonyolultan hangzik, de a későbbiekben igyekszem érthetően elmagyarázni mindent.

Harvey híres képe, a módszert mutatja be, amivel bizonyította, hogy a vér kering (1628)

Nekem egyforma, az én fülemnek,
Ha kéj liheg vagy kín hörög,
Vér csurran vagy arany csörög.

Én tudom, állom, hogy ez: a Minden
S hogy minden egyéb hasztalan:
Vér és arany, vér és arany.

Meghal minden és elmúlik minden,
A dics, a dal, a rang, a bér.
De él az arany és a vér.

Nemzetek halnak s újra kikelnek
S szent a bátor, ki, mint magam,
Vallja mindig: vér és arany.

                                                                                  (1907)

Adyt mindig is szerettem. A magyar érettségin is az Adys téma kifejtését választottam. Nem vagyok nagy irodalmár, sőt azt hiszem, a bölcsész szemlélet csírája is hiányzik belőlem, ezért nem is fogok itt suta verselemzésbe kezdeni (a suszter is maradjon a kaptafánál, igaz?), de azt tudom, hogy Ady számomra a magyar költők egyik legnagyobbja. Egy innovatív zseni. Egyébként a vers nem csak a címe miatt került be a blogba; a következőekben ismertetésre kerülő apró adalék is beleillik a blog fő csapásirányába: Ady szifiliszben halt meg 1919-ben, magyar nevén vérbajban. (Ami ma már antibiotikumokkal gyógyítható.  Az első antibiotikumot, a pencillinek első képviselőjét 1928-ban, 9 évvel Ady halála után fedezte fel Alexander Fleming)

Ezzel a szárazabb témával indítok, mert a későbbi, a vért az orvostudomány felől megközelítő posztokban hivatkozni fogok az itt ismertetett adatokra.

Körülbelül 5l vér kering egy átlagos felnőtt emberben. A vért első megközelítésből két fő alkotóra bonthatjuk: 1, a vér alakos elemire illetve 2, vérplazmára. Eddig mindenki számára világos. Most pedig mindez kicsit részletesebben:

A vér alakos elemei

A vér alakos elemei: a vörösvértestek, a thrombocyták avagy vérlemezkék illetve a fehérvérsejtek, a vér kb. 45%-át alkotják. A fejérvéssejtek közül két fő csoportot tudunk megkülönböztetni: granulocytákat (a sejtplazmájukban vannak kicsi szemcsék, szemcse = granulum) ,amelyek közül vannak neutrophil, basophil, és eosinophil granulocyták. Nevüket a granulumok színéről kapták. A második fehérvérsejt csoport az úgynevezett agranulocyta csoport, amely tagjai a lymphocyták és a monocyták. Az agranulocyta csoport tagjai csak didaktikai okokból kerültek össze, nem  alkotnak olyan szigorúan vett csoportot, mint a granulocyták csoportja.

A vörösvértestek 7-8 μm átmérőjű, bikonkáv korong (fánk) alakú sejtmag nélküli sejtmaradványok. Normál mennyiségük 4-5 millió/milliliter. Élettartamuk az érpályán 90-120 nap, fő feladatuk a gázcserében van.

Vérlemezkék 2-4 μm átmérőjű (szigorúan véve) sejttörmelékek.  (Megakariocyták feldarabolódásából keletkeznek.) Normális mennyiségük 150-450ezer/ml. Élettartamuk 9-12 nap. Fő feladatuk a véralvadás kezdeti szakaszában van.

A fehérvérsejtek száma normálisan 4-10 ezer/ml.

A neutrofil granulocytákat szokták klasszikusan falósejtnek hívni. Kb. 12 μm átmérőjű granulált sejtplazmájú sejtek, sejtmagjuk lobulált. Fő feladatuk a bakteriális fertőzések elleni védekezés. (Ebből a sejttípusból lesz a genny). A fehérvérsejtek 50-70%-a.

Basophil granulocyták méretukben hasonlítanak  neutrofil társaikra,  festett vérkenetben sötétlila színűek. funkciójuk azonben merőben más: Granulumaik nagy mennyiségű hisztamint tartalmaznak, allergiás reakciókban vesznek részt. A fehérvérsejtek 0,03-0,1%.

Eosinophil granulocyták szintén hasonló méretűek, élénk rózsaszínre festődnek, allergiás reakciókban, féregfertőzésekben vesznek részt. A fehérvérsejtek 0,5-1%-a.

Lymphocyták a legkisebb fehérvérsejtek 5-7μm átmérőjű, kerek sejtek, a sejtmag gyakorlatilag az egész sejtet kitölti. Virális infekciók elleni védekezés a fő szerepe, persze ez sem ilyen egyszerű.. A fehérvérsejtek 30-50%-a.

Monocyták, a legnagyobb fehérvérsejtek, 15μm átmérőjű sejtek, bab alakú sejtmaggal. Az immunreakciókban vannak feladatai. a fehérvérsejtek 0,01-2%-a

A képen egy vörösvértest, egy thrombocyta és egy lymphocyta látszik. (Scanning elektronmikroszkópos felvétel)

A vérplazma

A vérplazma a vér 55%-a, önmagában szalmasárga színű. 90-92%-a víz, 8% plazma protein, és a fennmaradó alig egy százalékon osztoznak az egyéb anyagok. A plazmában plazmában oldva keringenek a tápanyagok: a glukóz, aminosavak és zsírsavak, illetve a vérplazmában találhatjuk az "épp elszállítás alatt lévő" salakanyagokat, úgy mint tejsav, húgysav, stb..

Egyenlőre ennyit mára. Nagyon felületesen érintettem a véralkotókat, később minden sejtről, és fontos nem sejtes alkotóról alaposan beszámolok. Későbbi posztokban elrugaszkodok majd az orvos- és természettudományos vonaltól is, de időről időre vissza is térek, mert ehhez értek valamennyire.

Vannak olyanok, akik rosszul lesznek egy-két csepp vér láttán is. Én nem tartozom közéjük. Gyerekkorom óta érdekel, hogy működnek a dolgok, hogy épülnek fel rendszerek, de csak egyetemista koromban kezdtem megérteni a mérnöki csoda számba menő emberi test működését. Bámulatos, ahogy minden mindennel összefügg, és minden úgy működik ahogy. Az emberi test rendszereiből számomra legérdekesebb a vér. A vér nem csupán vörös folyadék, a vér maga az élet. Szigorúan véve a vér egy olyan nem newtoni folyadék, amely hasznos anyagokat (oxigént, tápanyagokat, vitaminokat) szállít a sejtekhez, illetve elszállítja a salakanyagokat. Persze ennél minden sokkal több, bonyolultabb és árnyaltabb, de mindenről egy kicsit később.

Miről is lesz szó?

Terveim szerint bármiről, aminek a vérhez bármi köze van, orvostudományi, vallási, mitológiai, művészeti, nyelvészeti vagy tulajdonképpen akármilyen szempontból.