Ezzel a szárazabb témával indítok, mert a későbbi, a vért az orvostudomány felől megközelítő posztokban hivatkozni fogok az itt ismertetett adatokra.

Körülbelül 5l vér kering egy átlagos felnőtt emberben. A vért első megközelítésből két fő alkotóra bonthatjuk: 1, a vér alakos elemire illetve 2, vérplazmára. Eddig mindenki számára világos. Most pedig mindez kicsit részletesebben:

A vér alakos elemei

A vér alakos elemei: a vörösvértestek, a thrombocyták avagy vérlemezkék illetve a fehérvérsejtek, a vér kb. 45%-át alkotják. A fejérvéssejtek közül két fő csoportot tudunk megkülönböztetni: granulocytákat (a sejtplazmájukban vannak kicsi szemcsék, szemcse = granulum) ,amelyek közül vannak neutrophil, basophil, és eosinophil granulocyták. Nevüket a granulumok színéről kapták. A második fehérvérsejt csoport az úgynevezett agranulocyta csoport, amely tagjai a lymphocyták és a monocyták. Az agranulocyta csoport tagjai csak didaktikai okokból kerültek össze, nem  alkotnak olyan szigorúan vett csoportot, mint a granulocyták csoportja.

A vörösvértestek 7-8 μm átmérőjű, bikonkáv korong (fánk) alakú sejtmag nélküli sejtmaradványok. Normál mennyiségük 4-5 millió/milliliter. Élettartamuk az érpályán 90-120 nap, fő feladatuk a gázcserében van.

Vérlemezkék 2-4 μm átmérőjű (szigorúan véve) sejttörmelékek.  (Megakariocyták feldarabolódásából keletkeznek.) Normális mennyiségük 150-450ezer/ml. Élettartamuk 9-12 nap. Fő feladatuk a véralvadás kezdeti szakaszában van.

A fehérvérsejtek száma normálisan 4-10 ezer/ml.

A neutrofil granulocytákat szokták klasszikusan falósejtnek hívni. Kb. 12 μm átmérőjű granulált sejtplazmájú sejtek, sejtmagjuk lobulált. Fő feladatuk a bakteriális fertőzések elleni védekezés. (Ebből a sejttípusból lesz a genny). A fehérvérsejtek 50-70%-a.

Basophil granulocyták méretukben hasonlítanak  neutrofil társaikra,  festett vérkenetben sötétlila színűek. funkciójuk azonben merőben más: Granulumaik nagy mennyiségű hisztamint tartalmaznak, allergiás reakciókban vesznek részt. A fehérvérsejtek 0,03-0,1%.

Eosinophil granulocyták szintén hasonló méretűek, élénk rózsaszínre festődnek, allergiás reakciókban, féregfertőzésekben vesznek részt. A fehérvérsejtek 0,5-1%-a.

Lymphocyták a legkisebb fehérvérsejtek 5-7μm átmérőjű, kerek sejtek, a sejtmag gyakorlatilag az egész sejtet kitölti. Virális infekciók elleni védekezés a fő szerepe, persze ez sem ilyen egyszerű.. A fehérvérsejtek 30-50%-a.

Monocyták, a legnagyobb fehérvérsejtek, 15μm átmérőjű sejtek, bab alakú sejtmaggal. Az immunreakciókban vannak feladatai. a fehérvérsejtek 0,01-2%-a

A képen egy vörösvértest, egy thrombocyta és egy lymphocyta látszik. (Scanning elektronmikroszkópos felvétel)

A vérplazma

A vérplazma a vér 55%-a, önmagában szalmasárga színű. 90-92%-a víz, 8% plazma protein, és a fennmaradó alig egy százalékon osztoznak az egyéb anyagok. A plazmában plazmában oldva keringenek a tápanyagok: a glukóz, aminosavak és zsírsavak, illetve a vérplazmában találhatjuk az "épp elszállítás alatt lévő" salakanyagokat, úgy mint tejsav, húgysav, stb..

Egyenlőre ennyit mára. Nagyon felületesen érintettem a véralkotókat, később minden sejtről, és fontos nem sejtes alkotóról alaposan beszámolok. Későbbi posztokban elrugaszkodok majd az orvos- és természettudományos vonaltól is, de időről időre vissza is térek, mert ehhez értek valamennyire.