Ugye azt senki nem gondolta, hogy a vér csak úgy ott terem. Ismert, hogy a test sejtjei, szövetei osztódnak, elpusztulnak, helyüket új sejtek veszik át, időröl időre (egyesek a bűvös 7-es számra esküsznek) megújul az egész szervezet. Igen kedves olvasó, ha az a kérdés jutott eszedbe, hogy te nem is az vagy, aki 7 évvel ezelőtt több ok miatt is igazad lehet, nem csak személyiségünk formálódik, hanem sejtjeink is képződnek, osztódnak, élnek és elpusztulnak.

Vérképzés, vérképzőszervek. Ízlelgessük ezeket a szavakat. Tehát képződnek. Nade  hol, és miből? Itt rögtön el kell különíteni az intra- és extrauterin  (méhen belüli és kívüli) életet. Illetve némi különbség van a gyerekek és felnőttek vérképzésében is.

Kezdjük a megfoghatóbbal, a felnőttek (és a gyerekek) vérképzésével. A felnőttek és gyerekek vérképzőszerve egyaránt a vörös csontvelő (latin: medulla ossium rubra), ami gyermekkorban minden csont szivacsos állományában megtalálható, felnőtkorra helyét nagy kiterjedésben sárga csontvelő/=zsírvelő/ veszi át, ami viszont  zsírszövet lévén nem képez vérsejteket. Így fordulhaz elő, hogy egy 20 kg tömegű gyerekben és egy 80kg-os felnőttben körülbelül ugyanakkora tömegű (1,2-1,8kg!) vörös csontvelő van. Felnőtt korra szinte csak a lapos csontokban (csípőcsont, szegycsont, koponyacsontok), csigolyákban illetve a comb- és felkarcsont proximális (törzshöz közeli vég) részében marad vörös csontvelő. A Csontvelő a csontok szivacsos állományában helyezkedik el, vérrel jól ellátott. (Nade minek vérrel ellátni, ami gyártja a vért? A válasz egyszerű, mert a vér számos funkcióinak egyike a tápanyag és oxigén szállítás, így a már megtermelt vér szállítja a csontvelő működéshez szükséges oxigént, a vérsejtek "összerakásához szükséges vasat, B12 vitamint, fehérjéket és hasonló egyéb dolgokat.)

Mostmár tudjuk hol képződik a vér; nade miből: az emberi szervezet jolly-jokeréből őssejtből. (külön fejezetet szánok az őssejt témának)

A balra látható sematikus ábra mutatja be a vérképzést, az is látható rajta, hogy melyik fázis hol történik. A hemocytoblast felel itt meg a haemopoetikus őssejtnek.

A hogyan kérdésre hosszú, és bonyolult válasz van csak. Tömören megfogalmazva különböző citokinek és növekedési faktorok hatására alakulnak ki az egyes sejtsorok.

"Ínyenceknek", és mazohistáknak az egyes sejtvonalakról külön - külön is lesz szó.

A vérképzés a magzatokban  máshogy néz ki. Eleinte a magzati szikhólyag termeli a vérsejteket, majd a 10-12. héttől magzati máj, felelős a vérképzésért. Vérképző szerepe egészen a születésig fennmarad, bár jelentősége végül a méhen belüli élet  20-22. hetében el kezd csökkenni, a 36. hétre pedig gyakorlatilag teljesen jelentéktelenné válik a vörös csontvelői vérképzés beindulása miatt. (Időközben a magzati lép is jelentős szerepet játszik az embrionális vérképzésben.)

a fent látható kép szemlélteti a vérképzésért felelős szervek működését